Ha a céged weboldalán fut egy chat ablak, ami MI-vel válaszol, akkor augusztus 2. óta van egy új kötelezettséged. Nagyjából két mondat és tíz perc munka, de ha nincs meg, az hatósági eljárás alapja lehet.
Ez a cikk arról szól, mit kell konkrétan beállítani, és ami legalább ennyire fontos: mit nem kell megcsinálni.
Mi lépett életbe
Az uniós MI-rendelet (AI Act) 50. cikke az átláthatóságról szól. Ezek a szabályok 2026. augusztus 2-tól alkalmazandók, a hozzájuk tartozó bizottsági iránymutatás 2026. július 20-án született meg.
Három dolgot ír elő:
- Chatbotnál közölni kell, hogy a felhasználó nem emberrel beszél.
- Deepfake tartalmat láthatóan címkézni kell.
- A generatív rendszereknek géppel felismerhető jelölést kell tenniük az általuk létrehozott tartalomra.
Egy átlagos ügyvédi irodát, könyvelőirodát vagy gyártócéget ebből gyakorlatilag csak az első pont érinti.
Szolgáltató vagy alkalmazó vagy?
A rendelet külön kezeli a szolgáltatót, aki az MI-rendszert fejleszti és forgalomba hozza, és az alkalmazót, aki használja.
Ha a weboldaladra beraktál egy kész chatbot widgetet, egy ügyfélszolgálati asszisztenst vagy egy dokumentumkeresőt, akkor te alkalmazó vagy. Ez jó hír, mert az alkalmazói kötelezettség lényegesen szűkebb: neked lényegében a közlési kötelezettséget kell teljesítened.
A géppel olvasható jelölés, vagyis a watermark és a metaadat, a szolgáltató dolga. Ha te csak használod a rendszert, ez nem a te feladatod.
Mit kell konkrétan megcsinálni
A chatbot elején legyen egy egyértelmű közlés. Nem az ÁSZF 14. pontjában, nem az adatkezelési tájékoztató alján, hanem ott, ahol a beszélgetés indul, mielőtt a látogató elkezd gépelni.
Példa arra, hogyan nézhet ki:
Üdv! MI-asszisztens vagyok, nem élő ügyintéző. Ha személyes ügyintézésre van szükséged, itt tudsz kollégát elérni: [telefonszám vagy e-mail].
Amire figyelj a megvalósításnál:
- Az első üzenetben legyen benne. A legtöbb widgetnél van beállítható köszöntő üzenet, ez a legegyszerűbb hely.
- Legyen olvasható hivatkozás nélkül is. A "részletek az adatkezelési tájékoztatóban" nem elég, ha a lényeg csak ott derül ki.
- Legyen ott a kilépő út. Az élő elérhetőség nem kötelező elem, de értelmet ad a közlésnek.
- Az élő átadásnál is jelezz. Ha a beszélgetést átveszi egy kolléga, a váltás legyen egyértelmű.
- Nézd meg mobilon is. Több widgetnél a köszöntő üzenet mobilon összecsukva jelenik meg, és a látogató csak a beviteli mezőt látja. Ilyenkor a közlés technikailag ott van, gyakorlatilag nincs.
Ha a chatbotot külsős webfejlesztő rakta be, ne feltételezd, hogy szólt volna. A legtöbb widget alapértelmezett köszöntője még mindig valami olyasmi, hogy "Szia! Miben segíthetek?", és ebből nem derül ki semmi.
Mit nem kell megcsinálni
Erről sok félreértés kering, ezért érdemes tisztázni.
Nem kell minden AI-val írt szöveget megjelölni. A jelölési kötelezettség a deepfake-ekre vonatkozik, illetve a közérdekű ügyekben a nyilvánosság tájékoztatására közzétett szövegre. Utóbbinál is van kivétel: ha a tartalom emberi felülvizsgálaton és szerkesztői kontrollon esik át, és valaki szerkesztői felelősséget visel érte, akkor nem esik a kötelezettség alá. A marketing blogposztod, a szolgáltatásleírásod és a hírleveled tehát általában nem érintett.
Nem kell most a nagy kockázatú rendszerekkel foglalkozni. Az önálló nagy kockázatú rendszerek határideje 2027. december 2., a termékbe épített rendszereké 2028. augusztus.
Nincs szükség külön szabályzatra vagy nyilvántartásra. Az 50. cikk közlési kötelezettséget ír elő, nem dokumentációs rendszert.
A türelmi idő nem arra vonatkozik, amire gondolnál
A 2026. augusztus 2. előtt forgalomba hozott generatív rendszerek szolgáltatóinak a géppel olvasható tartalomjelölést csak 2026. december 2-től kell teljesíteniük. Ez viszont kizárólag erre az egy technikai kötelezettségre vonatkozik, és a szolgáltatókra, nem az alkalmazókra.
A chatbot közlési kötelezettségére nincs türelmi idő. Az augusztus 2. óta él.
Mennyi a tét
Az 50. cikk megsértése esetén a bírság elérheti a 15 millió eurót, vagy a világpiaci éves árbevétel 3 százalékát, a kettő közül a magasabb számít.
Ezt a számot érdemes józanul kezelni. Egy tízfős irodánál nem ez a reális kockázat, hanem az, hogy egy ügyfélbejelentés nyomán elindul valami, amivel hetekig kell foglalkozni, miközben tíz perc lett volna megelőzni.
Ki a hatóság Magyarországon
Itt sok téves információ terjed, ezért érdemes pontosítani.
A 2025. évi LXXV. törvény és a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet szerint a bejelentő hatóság a Nemzeti Akkreditáló Hatóság. A piacfelügyeleti feladatokat és az egyedüli kapcsolattartó pont szerepét a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszterhez telepítik, ami a 2026. májusi kormányrendelet alapján a gazdasági és energetikai miniszter. Pénzügyi intézményeknél az MNB jár el.
Az NMHH-nak van szerepe MI-kérdésekben, de nem ő az AI Act végrehajtásáért felelős hatóság. Külön hatósági szervezet egyelőre nem állt fel, ezért ezen a téren még jöhetnek jogszabálymódosítások.
Ötperces ellenőrzőlista
- Van chat widget a weboldaladon? Ha nincs, nincs teendőd.
- Ha van: MI válaszol benne, vagy élő kolléga? Élő kollégánál nincs teendő.
- Ha MI: az első üzenetben szerepel, hogy nem emberrel beszél a látogató?
- Mobilon is látszik ez az üzenet, vagy csak a beviteli mező jön fel?
- Ha van élő átadás, ott is jelezve van a váltás?
Ha valamelyiknél nem a jó válasz jött, az egy szövegmódosítás a widget beállításaiban. Nem projekt.
Összefoglalva
Az augusztus 2-i határidőből egy KKV-t jellemzően egyetlen dolog érint: ha MI-chatbot fut a weboldalán, ott a beszélgetés elején közölni kell, hogy nem emberrel beszél a látogató. Ez beállítási kérdés, nem jogi projekt, és tíz perc alatt megvan.
Ami viszont nem megy magától: valakinek észre kell vennie, hogy egyáltalán fut ilyen a weboldalon, és mobilon is ellenőriznie kell.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak, és a 2026. augusztusi állapotot tükrözi. Ha jogi minősítés kell az érintettségről, arra ügyvéd való. A technikai beállítást szívesen megcsinálom, Békéscsabán vagyok, személyesen is ki tudok menni. Írj nekem.